Egy rossz vágás még a legjobb szivar élvezetét is tönkreteheti, ezért fontos, hogy megfelelően vágjuk le a végét, elkerülve a későbbi problémákat. Mielőtt nekikezdenénk, fontos tudni, hogy a cél egy sima, megfelelő méretű nyílás kialakítása a szivar élvezetéhez, anélkül, hogy károsítanánk a szerkezetét. A legtöbb szivarnál ez azt jelenti, hogy a szivarka feji részén lévő sapka egy részét le kell vágnunk, de érdemes némi ragasztott részt meghagyni a szivar végén, hogy a töltőlevelek összetartását biztosítsuk.
Ezután ki kell választanunk a megfelelő vágóeszközt. Rengeteg lehetőség közül választhatunk: egy- és kétpengés vágók, ollók, vágott végű vágók, éles kés, vagy akár a körmünk is használható. Ha most kezdjük a szivarozást, érdemes a kétpengés vágót választani, mivel ezek használata a legegyszerűbb: a szivart mindkét oldalról egyenletesen vágják, és bármilyen méretű vagy formájú szivart képesek precízen elvágni, amit egy humidorban találunk. A kétpengés vágóval kisebb az esély arra, hogy a szivar borítólevele elszakad, míg más vágóeszközök használata több tapasztalatot igényel.
A következő lépésben azonosítsuk a szivar „vállát” – azt a részt, ahol a szivar görbülete kiegyenesedni kezd. Itt kell majd a vágást végrehajtanunk.
Helyezzük a szivar végét a kétpengés vágó nyílásába, és óvatosan zárjuk össze a pengéket, hogy éppen csak érintsék a szivart. Ez biztosítja, hogy a szivar megfelelő pozícióban maradjon, és megakadályozza a mozgást, ami szakításhoz vagy pontatlan vágáshoz vezethet.
Amikor a szivar a helyén van, vágjuk el határozottan, gyors és egyenletes nyomást kifejtve. Egy igazi ínyenc olyan precízen vág, mint egy sebész: gyorsan és magabiztosan.
Ha problémába ütközünk, egyszerűbb módon is levághatjuk a szivart: nyissuk ki a kétpengés vágót, és helyezzük egy sík felületre. Ezután helyezzük a szivar végét a pengék közé úgy, hogy egyenletesen feküdjön a felületen, majd gyors mozdulattal csippentsük le a szivar végét. Ez egy biztos módszer a tökéletes vágás eléréséhez.
